A szoba és a Hívnak a csillagok cím¿ New York Times bestsellerek szerz¿jét¿l
"olyan intenzív, mint egy túlnyomás alatt lev¿ kuktafazék"
Margaret Atwood
Három férfi maga mögött hagyja a világot, útnak indulnak egy kis hajóval egy sziget felé, amelyet vezet¿jük álmában megpillantott. Csak a hitük vezeti ¿ket.
Írország, hetedik század. Artt tudós és pap, aki álmot lát, amely arra indítja, hogy hagyja maga mögött a b¿nös világot. Magával visz két szerzetest - az ifjú Triant és az id¿s Cormacet, és a Shannon folyó mentén haladnak, hogy keressenek egy eldugott helyet, ahol kolostort alapíthatnak. Kiérnek az Atlanti-óceánra, ahol egy sziklás, meredek partú, kietlen szigetbe ütköznek, amelyen több tízezer madár él. Isten dics¿ségére birtokba veszik. Hogyan lehetséges a túlélés egy efféle elhagyatott helyen?
"A Menedék földöntúli, meditatív légkört teremt, amelyet át tud érezni bárki, aki hajlandó elgondolkodni azon, milyen áldással és milyen áldozatokkal jár, ha életünket egy spirituális ügynek szenteljük. [...] Donoghue ravaszul szövi a szálakat, hagyja, hogy három szerepl¿je belakja saját szerepét. A sziget er¿forrásainak ostoba elpusztítását korunk olvasói is értik, Donoghue azonban nem hajlandó a szerepl¿ket a jelenkori krízisek szimbólumává degradálni. [...] A hatás elragadó, néha felkavaró és végs¿ soron döbbenetes." -Washington Post
"Nyomasztó a huszonegyedik századi élet? Azt kívánjuk, bárcsak elt¿nhetnénk, akár csak pár órára is egy régebbi, egyszer¿bb, tisztább életbe? Nos, nem sok tisztább hely van, mint egy kivételesen barátságtalan sziget Írország nyugati partjainál, amelyen csak egy hatalmas lundakolónia él, valamint három súlyos felszereltségi problémákkal rendelkez¿ hetedik századi szerzetes. Az ír-kanadai Emma Donoghue (A szoba, A csoda) zseniálisan kivitelezett, minden ízében lebilincsel¿ új regényében egy Artt nev¿ istenfél¿ utazó tudós pap álmot lát, miszerint keresnie kell egy mindent¿l távol es¿ szigetet, amely nem áll kapcsolatban a b¿nös és tunya modern világgal, és ott kolostort kell építenie. Minimális felszereltséggel vág útnak ("Isten majd ád mindent", vallja), és magával visz két meglepett, de hozzá h¿ tanítványt: a furcsa, de tengert ismer¿ fiatal Triant és a harcban edzett, id¿s korban megtért Cormacot. Csónakban ülnek, irányt¿jük csak a hitük, és felfedezik a ma Michael- szikla néven ismert szigetet (talán emlékeznek rá, itt él az id¿s, szakállas Luke Skywalker az egyik végtelenül hosszúra nyújtott új Star Wars-filmben). Donoghue mesteri, szinte hipnotizáló részletességgel mutatja be a sziget kopár felszínét és makacs új lakóknak az életben maradásért folytatott munkáját, ugyanakkor ennek a kivételes regénynek az ereje az, ahogyan a szerz¿ visszafogottan, drámaian megmutatja a hit és a túlélés, az engedelmesség és az önfenntartás közötti konfliktust. - Lit Hub
"Donoghue id¿nként elszakad a jelen kortól, így tette ezt most is, nem szakadt el azonban attól, hogy lebilincsel¿ történetet sz¿jön pontosan megrajzolt szerepl¿kkel. [...] Minimális cselekménnyel teremt feszültséget, a szerzetesek közötti konfliktusok akkor teljesednek ki, amikor Trian megbetegszik, és kiderül a titka. Artt bigott reakciója kiprovokálja a regény megnyugtató végkifejletéhez vezet¿ konfliktust. A szoba cím¿ regényhez hasonlóan ezúttal is sz¿k terekben zajlanak a feszültséggel teli párbeszédek, ebb¿l a középkori kiruccanásból hiányzik ugyan az el¿z¿ regény tágabb értelmezési lehet¿sége, de a szerz¿ kalandvágyóbb rajongóinak tetszeni fog a nehéz téma megjelenítése. Ez a regény a tehetséges szerz¿ egy újabb szép munkája." - Kirkus